Az elmult egy evben ketszer volt beteg Brian, egyszer volt mutetje, az ivartalanitas. A nosteny egyszer lefialt, lett ket kis nosteny, azokbol egy el, a masik elpusztult a csaladnal, ahova ajandekoztuk. Elment a nostenyunk is, majd most a kapott lanyka, harom kismalaccal. Vettunk egy kozepes ketrecet, majd itt olvastam, hogy az kicsi, 100*60-as volt, keszitettem egy hatalmas ketrecet osszecsukhato rekeszekbol, azt utaltak, beruhaztunk egy uj ketrecre, be van rendezve mnden joval, bujkaloval, ket kulonbozo emelettel, hintaaggyal. Minosegi tapot kapnak, mindig elottuk a szena, van vizuk, sokat szeretgettuk, futtatuk oket. A gyerek napokat sir egy egy malacka miatt, a tegnapi miatt en is bogtem egy nagyot, 4 orankent kezbol etettem, olyan kis bujos, halas volt. Mar nem tudom, h mit mondjak a fiamnak a cocakrol, nem erti, h miert hal meg az osszes, ningy meg het eves, de tegnap magatol kimondta, h nalunk nincs jo helyuk a malacoknak, adjuk oda valakinek Briant, aki tud ra vigyazni. Nem a penz, es az idot sajnalom, es elmagyaraztam neki, h a felelos allattartasba beletartozik sajnos az is, hogy neha elpusztulnak az allatok, de ez a sok tragedia egyelore nekem is sok. Mit gondoltok, mekkora part hozzunk most Briannek? Hiaba nem ivaros, nem turi a kanokat, volt nalunk ket hetig ket malacka nyaralni, mert a gazdi nem tudott hazajonni hozzajuk, Brian csattogott, fenyegetozott, pedig kulon szobaban voltak. |